Menenkültügy és migráció Magyarországon

Menenkültügy és migráció Magyarországon

Menekültügy és migráció Magyarországon. A tanulmány borítója
Heinrich-Böll-Stiftung, Political Capital
pdf
Date of Publication: 2017
Number of Pages: 32
License: CC-BY-SA 3.0
Language of Publication: Hungarian
ISBN: 978-80-907076-5-8, 978-963-9607-19-4

Amikor Orbán Viktor Varsóba látogatott 2017 szeptemberében, az alábbi nyilatkozatot tette Beata Szydlo akkor hivatalban levő miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján: „Elfogadjuk a bevándorlóországok döntését arról, hogy bevándorlóországgá váltak. Megkérjük őket, hogy fogadják el, mi nem szeretnénk azok lenni”. Kijelentése tömören összefoglalja a magyar kormány bevándorlóknak küldött legfőbb üzenetét: „Ne gyertek ide!”. Ironikus, hogy az a Magyarország háborodik fel a bevándorlók befogadásának gondolatán, amely komoly demográfiai kihívásokkal néz szembe: a népesség öregszik, sokan kivándorolnak, a születésszám pedig alacsony. Magyarország tömeges bevándorlási célponttá válása nem jelentene problémát, épp ellenkezőleg, a legnagyobb kihívás, amivel az ország szembenéz az, hogy szinte senki nem akar oda menni és egyre több saját állampolgára dönt úgy, hogy ők sem maradnának.

Magyarországon a menekültekkel kapcsolatos retorika nem változott sokat mióta e tanulmány első kiadását közzétettük, 2015-ben, de az úgynevezett „menekültválság” már nem ugyanabban a formában van jelen az országban. Ma Magyarországon az irracionális félelmek és az idegenelleneség emelkedésének vagyunk tanúi. A menekültellenes indulatokat a választási előnyöket elérni kívánó populista politikusok szítják.

Az elmúlt években a magyar politikai közbeszédben csúcsra járatták a konspirációs elméleteket. 2017-ben a kormány lejáratóhadjáratot indított Soros György ellen, mert állításuk szerint az üzletember „importálja” Európába a közel-keleti bevándorlókat, mégpedig Brüsszel segítségével, azzal a céllal, hogy így változtassák meg a kontinens kulturális hátterét. A „Soros-terv” egy a Fidesz politikusai és a kormánypárthoz közeli média által gyakran használt kifejezés, mely a lakosság félelmeinek erősítésére szolgál, és „bizonyítékként” is arra, hogy a magyar kormánynak meg kell védenie az országot a külső fenyegetésektől és ellenségektől.

E tanulmány célja, hogy fontos háttérinformációkkal, tényekkel és adatokkal ismertesse meg az olvasót a „menekültválság” elmúlt három évéről, és annak társadalmi, politikai, szakpolitikai és diplomáciai utóhatásairól. A tanulmány szerzői nem csak az Orbán-kormány menekültekkel, menedék- és migrációs ügyekkel kapcsolatos retorikáját és szakpolitikai lépéseit elemzik, de be is mutatják azok kontextusát, megosztanak értékes adatokat és körüljárják azt, hogyan befolyásolta a kormány a közbeszédet. Ezen felül a szerzők figyelme kiterjed a regionális kontextusra is, ami felveti a kérdést, hogy milyen messze terjed Budapest befolyása és hogyan hatott a „menekültválság” a regionális együttműködésre.